A mai modern világ legismertebb ókori egyiptomi uralkodói vitathatatlanul Tut király és Kleopátra. Tut király rendkívül fényűző sírját 1922-ben találták meg, szinte ép állapotban, Kleopátra pedig máig népszerű főként a hatalom miatt, amire nőként szert tudott tenni Egyiptomban és persze a halála sem mindennapi volt. Azonban – bár nem sok hír szól róla –, de sok más női „király” is uralta Egyiptomot Kleopátrán kívül. Mai írásomban a valaha élt legerősebb nőkről lesz szó, akik Kleopátra előtt uralkodtak, habár ők már rég a feledés homályába kerültek. Női királyok, akik sikeresen uralkodtak Egyiptomban.

1. Hatsepszut, i. e. 1479 és 1458 között uralkodott

Hatsepszut ülő szobra. Fotó: Universal Images Group / Getty Images

Hatsepszut rendkívül sikeres uralkodó hírében állt Egyiptom fáraójaként, de ma mégis sok ember számára ismeretlen. Ő volt I. Thotmesz lánya. Amikor féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz meghalt, az egyiptomi trónt Hatsepszut mostohafia, III. Thotmesz kapta. A fiú viszont még gyermek volt, ezért Hatsepszut először régensként uralkodott mostohafia mellett. Egy nő, aki néhány évig régens volt, akkoriban nem volt annyira szokatlan. Az általános gyakorlat értelmében a kiskorú mellé kellett valaki, aki segíti őt. Három év régensi uralkodása után azonban Hatsepszut magához ragadta a hatalmat és királynak kiáltotta ki magát. Közel 22 éven át volt Egyiptom fáraónője. Hatsepszut egyiptomi fáraóvá válása valójában sokkal szokatlanabb volt, mint néhány éves régensi uralkodása, amíg fia nagykorúvá nem vált.

Uralma viszonylag békés volt. Valódi fáraó formában szobrokat készítettek róla, amelyek érdekes módon ábrázoltak egy királyt, aki a fáraói hatalom minden jelvényét viseli, köztük az álszakállat is. Azonban, bár vizuálisan férfinak tűnt, írásban nőként emlegették, és arcvonásai is nőiesek voltak, ami nyilvánvalóan elismerte női státuszát.

Hatsepszut királyné halotti temploma, Deir-el-Bahri. Fotó: Photo 12 / Getty Images

Hatsepszut számos különböző építési projektet is elindított, köztük egy lenyűgöző templomot a Deir el-Bahari-ban, amelyet ma Hatsepszut halotti templomaként tartanak számon. Érdekes módon, bár Hatsepszut királyt a Királyok Völgyében temették el, emlékét mégsem tisztelték. Nem sokkal halála után Hatsepszut összes emlékművét megsemmisítették, szobrait összetörték, az őt ábrázoló képeket és címeket is tönkretették. Sokáig úgy gondolták, hogy talán a Hatsepszut uralkodása alatt háttérbe szoruló mostohafiú, III. Thotmesz úgy állt bosszút mostohaanyján, hogy kitörölte őt a történelemből. De azóta kiderült, hogy jóval az új király trónra lépése után semmisültek meg az egykori uralkodóról fent maradt emléktárgyak. Joyce Tyldesley régész arra jutott, hogy talán Hatsepszut képeinek megsemmisítését a mostohafia, III. Thotmesz követte el, hogy átírja a történelmet. A fiú talán nem akart úgy megmaradni az utókor szemében, mint aki húsz évig mostohaanyja mögött, háttérbe szorulva élt.

2. I. Khentkawes, uralkodási ideje ismeretlen

Lépcsős piramis Gízában. Fotó: Jon Bodsworth / Wikimedia Commons

A másik női király, I. Knentkawes neve valószínűleg az összes történelmi elbeszélésből kimaradt, mert róla aztán szinte semmit sem tudunk. Az ő személyéről és helyzetéről még a történészek és a régészek is vitatkoznak. I. Khentkawes Menkaure király lánya és Shepseskaf király felesége volt (aki i. e. 2510-2502 között uralkodott). Két fia, Sahure és Neferirkare, mindketten egyiptomi királyok lettek.

I. Khentawes gízai sírkertje ugyanolyan kidolgozott volt, mint férfi elődeinek piramisai. A sírján található hieroglif feliratokat úgy lehet fordítani, hogy „Felső- és Alsó-Egyiptom királya, Felső- és Alsó-Egyiptom királyának anyja”. Őt is királyként ábrázolták sírja falain. Ezeken az ábrázolásokon trónra ült, kezében egy jogart tartott, a homlokán pedig megjelent a királyi Uraeus-kobra, és az ő szobrairól, képeiről sem hiányozhatott a nyakkendőre szabott királyi szakáll. Bár az még mindig vizsgálat tárgya, hogy valóban irányította-e Khentawes Egyiptomot, piramisa mégis az előkelő „Gíza negyedik piramisa” nevet viseli.

3. Sobeknefru, i. e. 1806 és 1802 között uralkodott

Sobekneferu mellszobra; a második világháborúban elveszett. Fotó: Wikimedia Commons

Sobeknefru volt az első női király, aki jogosan uralkodott, mint Egyiptom fáraója. III. Amenemhat lánya volt, aki valószínűleg férfi örökös nélkül halt meg, így Sobeknefru követte őt az egyiptomi trónon. Érdekesség, hogy a királynő nevét az egyiptomi Sobek krokodilistenről kapta, és nevének jelentése „Szépség Sobektől”.

Sobeknefru templomot épített Tell el-Dab'a és Herakleopolis északi részein, és befejezte apja sírhelyét Hawarában. Úgy tűnt, mintha saját piramisát is megépítette volna Dahshur közelében, de ezt nem tudták bizonyítani. Halála után Sobeknefru évszázadokon keresztül szerepelt a hivatalos királylistán.

4. Nefertiti, uralkodásának ideje ismeretlen

Nefertiti király híres mellszobra a berlini Egyiptomi Múzeumban. Fotó: Print Collector / Getty Images

Nefertiti (i.e. 1370 körül – i.e. 1336 vagy 1334) egyiptomi királynő volt, IV. Akhenaten fáraó felesége. Az ókori világ egyik leghíresebb nőjeként tartják számon, és ő a nőies szépség ikonja az egyiptomi Amarnában 1912-ben talált híres mellszobrának köszönhetően. Egyes tudósok úgy vélik, hogy Nefertiti és Akhenaten együtt uralkodtak.

Nefertitit sok képen egyenrangúnak ábrázolják Akhenaten királlyal, s ez az elsődleges bizonyíték arra, hogy együtt uralkodott a férjével. Ettől eltekintve azonban nincs írásos bizonyíték politikai státuszának megerősítésére. Nem sokkal a férje 12. uralkodói éve után Nefertiti eltűnt a hivatalos nyilvántartásból. Könnyű következtetni arra, hogy előtte nem sokkal halt meg, de nincs feljegyzés a haláláról, és nincs feljegyzés arról, hogy eltemették volna az amarna-i királyi sírban.

Faragott kép, amely Akhenatent (balra), Nefertitit (jobbra) és gyermekeiket ábrázolja. Nefertiti ugyanolyan méretű a képen, mint a férje, ami miatt a tudósok úgy gondolták, hogy társuralkodók voltak. Fotó: Ruggero Vanni / Getty Images

Mivel Nefertiti eltűnt a hivatalos nyilvántartásból, egyes tudósok azt gondolták, hogy túlélte férjét, és felvette a Smenkhkare nevet, majd egyedül uralkodott női királyként. Továbbra is csak találgatások vannak Nefertiti későbbi életéről, mivel a testét soha nem találták meg.

5. II. Arsinoe, ie 277 -től 270 -ig uralkodott

II. Arsinoe fejszobra. Fotó: Sepia Times / Getty Images

Kleopátrához hasonlóan II. Arsinoe egyiptomi ptolemaida királynőként uralta Egyiptomot.

(A Ptolemaida-dinasztia egy királyi hellenisztikus királyi család volt, majdnem 300 éven át irányította az ókori Egyiptomot. A ptolemaida királynőket és királynékat, akik közül jó néhány férje testvére volt, Kleopátrának, Arszionénak, vagy Berenikének nevezték. A leghíresebb királynő a dinasztia utolsó fáraója, VII. Kleopátra volt.)

Arszinoé i. e. 299-ben hozzáment Lüszimakhosz trák királyhoz, aki később Makedónia királya lett. Amikor i. e. 281-ben férje csatában elesett, Arszinoénak menekülnie kellett és a makedóniai Kasszandriába szökött, ahol összeházasodott féltestvérével, Ptolemaiosz Keraunosszal. Időközben a férfi Trákia királya lett, azt követően pedig megölette Arszinoé két fiát, a királynénak pedig ismét menekülnie kellett. Először Samothrake-ra menekült, majd Alexandriába, ahol testvére, II Ptolemaiosz, Egyiptom királya élt és i. e. 275-ben összeházasodtak. (A testvérházasság gyakorlata ismeretlen volt a görögök előtt, amikor II. Arszinoé és Ptolemaiosz összeházasodtak. A pár azonban Zeuszhoz és Hérához „hasonlította” magát, hogy megnyugtassa a görögöket és az egyiptomi testvéristenségeket, Íziszt és Oziriszt, akik szintén testvérként kötöttek házasságot.)

Arszinoé minden uralkodói címet felvett, amit a házassággal kapott és férjével még a pénzérméken is együtt szerepelnek. Miután összeházasodott fivérével, Egyiptom teljes jogú uralkodója lett, és ugyanazt a nevet kapta, mint egy hagyományos férfi fáraó. Alsó-Egyiptom koronáját is viselhette, teljes királyi díszben jelent meg, ez pedig arra enged következtetni, hogy önálló fáraó volt.

II. Arszinoé-t ábrázoló aranyérem. Fotó: Print Collector / Getty Images

II. Arszinoé számára számos felajánlást végeztek Egyiptomban és Görögországban is. Úgy gondolták, hogy az ő befolyásának köszönhető az Alexandriai Múzeum befejezése, különösen az Alexandriai Könyvtár. Az i. e. 270-ben bekövetkezett halála után számos helyen, köztük Alexandria fővárosában, tisztelet és imádat alakult ki iránta. Ez azt bizonyította, hogy nagy hatással volt az egyiptomi és a görög népre egyiptomi uralkodása idején.

Forrás:

thevintagenews.com