Élet a Vadonban – 5/1. bevezető rész

Élet a Vadonban – 5/1. bevezető rész


Egy 5 részből álló cikk-sorozat első része, amelyben felkészülünk a többi részre.

Iskolai tanulmányaim alatt egy pszichológus által írt könyvben olvastam Victorról, aki az Aveyron régió erdőiben élt, és állítólag farkasok nevelték fel. A jelentések szerint a helyi falusiak már 1794-ben megfigyelték Victort, akit 1797-ben a helyi vadászok elfogtak, és egy városba vittek. Egy fiatal özvegy több hónapig gondozta őt ott, de sikerült elmenekülnie és visszatérnie az erdőbe. 1800-ban önként hagyta maga mögött az erdőt.

A fiú akkoriban körülbelül 12 éves volt, és nem beszélt semmilyen nyelven. Az orvosok, akik először megvizsgálták, azt hitték, hogy siket és néma. Miután megvizsgálták a párizsi Siket Nemzeti Intézetben, megállapították, hogy teljesen egészséges, de soha nem hallott korábban egyetlen nyelvet sem.

 

 

Egy illusztráció Aveyron-i Victorról; forrás: wikipedia

 

Később elkezdtem tovább nyomozni a témában, és ráakadtam arra, hogy nem Victor volt az egyetlen, aki a vadonban, vagy állatok segítségével nőtt fel. El is kezdtem írni egy cikket, de sehogy sem akartam a végére érni, mert újabb és újabb történetek találtak rám, és a cikk túl hosszú lett. Ezért jelentetem meg sorozatként. Az elkövetkező napokban kerül fel az oldalra egy 5 részből álló, Élet a Vadonban sorozat. A mostani az első, Bevezető rész.

 

Utánzás

Mielőtt belelendülnénk a szívszorító történetekbe, azt javaslom, ismerkedjünk meg egy kicsit a gyermeki utánzás témájával. Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a gyermek első tapasztalatait szüleitől, vagy pedig a körülötte élő felnőttektől, nagyobb testvérektől, nagyszülőktől, vagy esetleg a gyermekfelügyelőtől szerzi. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan viselkedünk a társaságában. Mindazok, akik már valaha neveltek, vagy láttak gyereket, esetleg emlékeznek a saját gyermekkorukra, tudják, hogy kezdetben egy gyermek számára az utánzás a legfontosabb tanulási módszer, mi magunk is életünk első néhány évében a tudásunk legnagyobb százalékát azzal tudtuk elsajátítani, hogy utánoztuk a környezetünkben élőket.

Az egészen kicsi csecsemő kezdetben csak figyel, és hallgat, aztán megpróbálja utánozni a felnőtteket, nevet, grimaszol, ellesi tőlünk az arckifejezéseinket, a szokásainkat.

A felnőttek utánzása az első lépés ahhoz, hogy beilleszkedjen a gyermek a társadalomba, hogy megértse mások viselkedését, az utánzás a beszéd tanulásának alapja, szokásokat alakít ki a kicsiben, jókat és rosszakat egyaránt.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kisgyermek mindent leutánoz, úgy sajátít el bizonyos formulákat, hogy észre sem vesszük. Hogyan fejleszthetnénk ki benne egy nagyszerű tulajdonságot, ha belőlünk az hiányzik? Hogyan mutathatnánk példát valamiben, amit mi rendszerint másként csinálunk? Éppen ezért jó példával járjunk előtte, mert ha ő valami "rosszat" csinál, azt el kellett lesnie valakitől, nem?

De mi van akkor, ha a gyerek az esélyt sem kapja meg arra, hogy normális emberi tulajdonságokat sajátíthasson el, hogy azt csinálja, amit a szülőtől "lát" és "hall"? Ha kénytelen teljesen elszigetelten felnőni, vagy egyedül, saját magára utalva, vagy pedig vadállatok segítségével?

 

Egy kis bevezető a sorozat előtt

Ki ne emlékezne Maugli történetére, akit farkasok neveltek fel? Vagy ott van Tarzan, akinek szükségleteiről az afrikai dzsungelben emberszabású majmok gondoskodtak? Vagy a két mitológiai ikerpár, akiket egy nőstényfarkas nevelt egy fügefa alatt, és egy harkály táplálta őket? Az irodalomban már egy ideje történetek születnek olyan gyerekekről, akik vadállatok segítségével nőttek fel, ilyen a fent említett Maugli is. Maugli megtanulja a vadállatok beszédét, és személyes kapcsolatot létesít velük, ugyanakkor képes arra is, hogy beilleszkedjen a civilizált társadalomba. Maugli mindenki számára egy szerethető gyermekkarakterré vált, aki együttérzéséről, kedvességéről és alkalmazkodóképességéről is tanúbizonyságot tett. A valóságban azonban ezek az "elvadult gyerekek" ritkán illeszkednek a társadalomba. A megfelelő ellátás, az oktatás hiánya akadályozza fejlődésüket. Ráadásul sajnos a vadon élő gyerekek gyakran válnak tudományos tanulmányok és viták tárgyaivá, megbélyegzik őket és laboratóriumban vizsgálják őket, hogy az eredményeket tudományos elméletek bizonyítására használják fel.


A filmbeli Maugli; forrás: hu. ign.com

 

Sorozatomban olyan történeteket szedtem össze, ahol a legtöbb esetben apró gyermekek igyekeznek túlélni, és alkalmazkodni a kapott környezethez. A közös bennük: mindegyik valódi, és fájdalmas. Ilyenkor talán még inkább hálát adhatunk azért a nagyszerű családért, amiben lehetőségünk volt felnőni.

Azokat a fiatal nőket, vagy férfiakat, akiket csecsemő-, vagy korai gyermekkorukban elszakítottak a szüleiktől vad gyerekeknek hívják. Ezek a fiatalok sosem tudnak úgy élni majd, mint az emberek. Nem tanulnak meg beszélni, és gyakran viselkednek úgy, mint az állatok. Hiszen, amit maguk körül láttak, azt lesték, tanulták el, leutánozták szüleiket. Ez esetben majmokat, farkasokat, vagy éppen kutyákat.

Tarts hát velünk, és ismerd meg az Ő történetüket. Érdemes.

 

 

Forrás:

Fenti kép: pixabay

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkek

A macska, aki uborkát eszik
Állati story, vicces állat story
A képeken látható macska szereti a sajtot, a húst is, de kedvence az uborka.
Ajándék karácsonyfa Londonban
Múltidéző story, egy kis történelem
A norvégok hálájuk jeléül minden évben hatalmas karácsonyfát küldenek az angoloknak - 1947 óta.
Egy életmentő patkány története
Állati story, állat és ember kapcsolata
Magawa öt évig szolgált Kambodzsában, 2021-ben ment nyugdíjba.
Testvérekből ellenségek
Emberi story, igaz story
A viszály, ami Lee Radziwilt kihagyta Jackie Kennedy akaratából.
Egy 19. századi rémálom: babakereskedelem
Rémisztő story, igaz történet
A csecsemőkereskedelem gyakorlatát Észak-Amerikában és Angliában egyaránt alkalmazták.
Szerelmi séta 90 000 évvel ezelőtt
Múltidéző story, Őskor (vége: i.e. 4. évezred)
Egy neandervölgyi nő szerelmi sétája 90 000 évvel ezelőtt két barlang között, 65 mérföldre egymástól.
Élet a Vadonban – 5/4. rész
Emberi story, megható story
Elérkeztünk a negyedik részhez, amelyben hat rendkívüli, és küzdő gyermek történetét ismerhetjük meg.
18. századi kardot talált egy 10 éves kisfiú
Emberi story, igaz story
A 10 éves "kincsvadász" egy vadonatúj fémérzékelővel véletlenül bukkant rá a több ezer éves kardra.
Sztárok, akik már nincsenek köztünk
Sztár story, külföldi sztár
Már csak szép emlék, hogy valaha minket szórakoztattak, mert sosem élték a celebek botrányos életét.

További magazin cikkek »

 

....